Szülői kérdések
Szakértőink válaszolnak ...
 |
"Kislányom három éves. Körülbelül egy hónapja elkezdett dadogni." |
|
„Kisfiam két és fél éves, és még nem beszél. Aggódom. Mit tegyek?” |
|
„Magányos vagyok. Nincsenek igazi barátaim. Mi a baj velem?” |
|
„SEGÍTSÉG !! Testvér lettem!” |
|
„Napirend, vagy kötetlen nappalok?” |
|
„Kisfiam három és fél éves, és még éjszaka nem szobatiszta.” |
|
„Még csak tervezem, hogy ... időpontot kérek egy gyerekpszichológustól.” |
|
„A kislányom az éjszaka közepén felébred, és hangosan sír. ” |
|
"Mikor kezdjük gyermekünk nevelését?" |
|
„Nem értem mi van ezzel a gyerekkel! ...” |
|
„Idegrendszeri éretlenség, mit jelent ez?” |
|
„Mi az a Játék hangtálakkal foglalkozás? ” |
|
„Az elhúzódó pöszeség következményei ...” |
|
„Kisfiam 3 éves, mozgásfejlődésében kimaradt a kúszás, mászás ...” |
|
„Gyermekem a hétköznapi beszélgetések során nehezen fejezi ki magát ...” |
|
„Gyermekem 2 hónapos, nem szeret hason feküdni ...” |
|
„Finommotorika fejlesztése ceruza nélkül...” |
|
„Óvodából iskolába mikor és hogyan menjen a gyermekem?” |
|
„Mióta van Kőszegen pedagógiai szakszolgálat? ... Ha előbb megtudtam volna, ...” |
|
„Lehet, hogy a cumizás is szerepet játszik a beszédhibákban?” |
„Kislányom három éves. Körülbelül egy hónapja elkezdett dadogni. Többször előfordul, hogy a szavakat és a szavak első szótagját megismétli. Látszólag ez őt nem zavarja, de én nagyon nyugtalan vagyok. Nem történt semmi a közelmúltban, ami esetleg ezt – szerintem – kiválthatta volna. Mit tegyek? Forduljak szakemberhez? Köszönöm válaszát: L. Éva”
Kedves Éva!
Két-három éves korban jelentkezhet a gyermekeknél az úgynevezett nem folyamatos beszéd korszaka. Ettől nem kell megijedni. Ezek a megakadások a beszédben sosem görcsösek, a gyerekek többnyire a névelőket (a, az, egy), a szótagokat vagy szavakat ismétlik meg. Előfordul, hogy a szünetek kitöltésére ö-ö-ö hangokat mondogatnak. Ebben az életkorban a gyermekek kommunikációs késztetése, közlési vágya, mondanivalója megnő, azonban nyelvi és artikulációs készültségük még nem tud lépést tartani ezzel. Sokkal több gondolat van a fejükben, mint aminek a nyelvi megformálására, kimondására képesek lennének. Ez okozza a megakadás jelenséget a beszédben.
Ebben az életkorban nem részesítjük még a gyermekeket terápiában, hanem a szülők számára tanácsadást biztosítunk. Megfelelő hozzáállással ez a megakadás el fog múlni.
Fontos azonban a következőkre figyelni a szülőknek, nagyszülőknek:
- A gyermek ne lássa az Önök esetleges aggodalmát, még arckifejezéseik se árulkodjanak erről.
- Soha ne ismételtessék meg a gyermekkel az akadozva ejtett mondatokat, Önök se javítsák.
- Forduljanak a gyermek felé, üljenek mellé, és hallgassák meg türelmesen, nyugodtan. Ne szakítsák félbe a beszélő gyereket, ne siettessék! Ne érezze azt, hogy gyorsan kell beszélnie.
- Ha a gyermeknek nincs kedve hozzá, ne szerepeltessék őt mások előtt.
- A gyermek sose legyen ideges, feszült jelenetek szem- és fültanúja!
- Bábozzanak sokat! Ezzel akár a gyermek esetleges szorongásai is felszínre kerülhetnek.
- Énekeljenek sokat! Mondjanak együtt verset! Weöres Sándor, Gazdag Erzsi versei zeneiségük miatt különösen ajánlottak.
- Meséljenek esténként akár saját élményről: Minek örült aznap a kislány?
- Végezzenek olyan tevékenységet, amiben a kislányuknak sikerélménye van, önbizalmát erősíti.
Kurdi Marietta logopédus
„Kisfiam két és fél éves, és még nem beszél. Úgy tűnik, azt többnyire érti, amit mondunk neki, de ő csak néhány szót illetve annak is csak a kezdő szótagját mondja. Van a baráti körünkben egy két hónappal idősebb kislány, aki már hosszú mondatokban, folyamatosan beszél. Aggódom a kisfiam miatt. Mit tegyek?” - S. Anna
Kedves Anna!
Az anyanyelv elsajátítása terén nagy egyéni különbségek mutatkoznak a gyermekek között. A lányok általában előbbre járnak a nyelvfejlődésben, mint a fiúk, hormonális okok miatt. Emellett számos más tényező is befolyásolhatja a nyelv elsajátításának folyamatát. Az elmondottak alapján kisfiánál nyelvi késés valószínűsíthető. Kétéves korban legalább ötven szó használatát elvártnak tartják a szakemberek. Pozitív jel viszont, hogy a beszédet érti a kisfia, s az első szavai, szókezdeményei is megjelentek.
Azt javaslom, hogy keressen fel egy logopédust a Pedagógiai Szakszolgálatban, aki segít Önnek. Elsőként megbeszélik a beszédfejlődés szempontjából fontos tényezőket, történéseket. Majd szükség szerint beszédfejlesztésben részesíti gyermekét. Kiegészítő terápiaként mozgásfejlesztési lehetőséget is tudnak kínálni, amely jótékony hatással bír a beszédfejlődésre. Amikor gyermeke elkezdi az óvodát, az óvoda logopédusa is fel fogja mérni az Ön által kitöltött kérdőív segítségével, s nyelvi késés terápiájában részesíti. A korai szakaszban nyújtott segítséggel a megkésettség, elmaradás jelentős mértékben vagy akár teljesen behozható.
Néhány praktikus tanácsot szeretnék adni Önnek kisgyermeke beszédtanításához:
- Lehetőleg minden tevékenységet (étkezés, öltözés, játék, séta…) kísérjenek beszéddel!
- A gyermek lássa a hozzá beszélő száját, forduljanak szembe vele!
- Lassan, tisztán, érthetően, egyszerű szerkezetű mondatokban beszéljenek hozzá!
- Figyeljék a gyermek megnyilatkozásait, s arra mindig beszéddel reagáljanak!
- Énekeljenek sokat neki, mert ez olyan, mintha lassítanák számára a beszédet! Ilyenkor a hangképzést is jobban meg tudja figyelni a kisgyermek, mert az artikulációnk erőteljesebb.
- Mondókázzanak sokat, akár mozgással is összekötve!
- Bábozzanak! A háttérzajt (tv, zene) lehetőleg kerüljék!
- Ne nézze a mesecsatornákat, mert a szinkronizált mesefilmek - amelyben máshogy mozog a szereplők szája, mint amit hall – összezavarják!
- Egyszerű képeskönyvekből meséljenek most még neki, mert az a szótanuláshoz éppen ideális!
Kurdi Marietta logopédus
„Magányos vagyok. Nincsen igazi barátom. Ha valakit megismerek, egy idő után úgy érzem, hogy elkerül. Van két lány az osztályban, akikkel néha megvagyunk, beszélgetünk. Máskor meg nélkülem sétálgatnak, sugdolóznak, engem nem hívnak magukkal. Mi a baj velem? - Liza a 16 éves serdülő lány"
Kedves Liza!
„Mi barátnők vagyunk” igénye sokatokban megvan. A Veled azonos korú lányoknál megfigyelhető, hogy nagyon erős kötődések, konfliktusok jellemzik a kapcsolatokat, barátságokat. Amíg gyermekkorodban a barátságotok alapja a közös tevékenység volt, tizenévesként a közös érdeklődés és az értékrend válik fontossá.
A serdülőkori biológiai változásokat érzelmi hullámzás is kíséri. Az énkép jelentős változáson megy keresztül, az önazonosság érzése magasabb szintre jut. Az identitás magába foglal egyfajta döntést, hogy mi az, ami fontos az életben, milyen értékek, szabályok mentén értékelhető saját magad és mások viselkedése.
Nemi különbségek is vannak a barátságokban. A fiúkhoz képest nektek, lányoknak sokkal nagyobb az igényetek arra, hogy bensőséges barátságokat tartsatok fenn. Hevesebben reagáltok a baráti kapcsolataikban kialakuló feszültségekre. Féltékenykedés, versengés, egymás utánzása a jellemző, mivel a legbensőbb titkaitokat osztjátok meg egymással. Az önbizalmatokat pedig növeli, hogy fenn tudjátok-e tartani ezt a barátságot.
Nagy az önállóságra, a függetlenedésre az igényetek, ahogy a szülőkről fokozatosan „leváltok”. Így aztán a kortárskapcsolatokra helyeződig át a hangsúly.
Veled nincs baj! De, ha úgy érzed, hogy szeretnél a baráti kapcsolatodról beszélgetni szakemberrel, - szakszolgálatunkban várunk Téged tanácsadásra, Tini konzultációra. Itt több mindent megtudhatsz magadról és választ kaphatsz kérdéseidre a pszichológustól.
Szilágyi Imréné tanácsadó szakpszichológus, tagintézmény-vezető
,,Kislányom 2 és fél éves. Most született kistestvére. Amíg kórházban voltam, a nagyszülők vigyáztak rá. Azóta nem hajlandó egyedül aludni, állandóan felébred, éjszaka sír. Hisztis, dacos. Mit tegyek? Válaszát köszönöm! - K. Anna"
Kedves Anna!
Egy kistestvér születése sok örömmel jár, azonban nehézségek elé is állítják a családot. Az édesanya kórházban töltött időszakát, még ha a nagyszülők minden figyelmüket a nagyra fordítják is, ő ezt nehezen éli meg. Szorongást okozhat az édesanya távolléte. Biztonságérzete meginog, nyugtalanná válik az alvása, több figyelmet, törődést igényel. Általában ez rövid idő alatt, természetesen rendeződik.
Okosan, odafigyeléssel, türelemmel hamar túljutunk a kezdeti nehézségeken. Az immár "nagyobb" gyerek saját világát megőrizhetjük, erősíthetjük azzal, ha figyelünk rá, hogy legyen saját kuckója, játéka, csak vele töltött idő. Gondoskodjunk arról, hogy mindennap legyen olyan időszak, ha mégoly rövid is, amikor csak a naggyal foglalkozunk. És itt nem az együttlét időtartama, hanem a "mélysége" számít. Minden este meséljünk neki, éjszakai felriadáskor nyugtassuk meg, simogassuk, kísérjük vissza az ágyába. Nem kell semmi különlegessel kirukkolnunk, sőt inkább a megszokott, jól ismert meséket, dalokat, játékokat vegyük elő. Ha lehet, tegyük rendszeressé, legyen ritmusa, rítusa ezeknek az együttléteknek, mert ezzel növeljük a biztonságérzetét. Mindenki megtalálja a helyét, ő is tapasztalja, hogy azért neki továbbra is jut szeretet és odafigyelés. Érzékeltessük vele, milyen gyorsan fejlődik a testvére, hogy nemsokára már nem igényel olyan sok időt és gondozást az anyukától. Beszéljük meg vele, hogy ha nagyobb lesz, jókat lehet majd vele labdázni, építeni, fogócskázni.
Türelemmel, szeretettel, odafigyeléssel, szép lassan kialakul az új élet rendje!
Sok örömet kívánok hozzá!
Moldvainé B. Anett tanító, gyógypedagógus
,,Kislányom 3 éves lesz, óvodába készülünk. Rugalmasan osztjuk be a mindennapokat, este változó időpontban fekszünk le, reggel ráérünk kelni, az étkezések időpontjait igény szerint alakítjuk. Szükséges –e ezen változtatnom, és ha igen, miért? Válaszát köszönöm! - T. Ramóna"
Kedves Ramóna!
Mai felfokozott világunkban különösen fontos a napirend, hetirend kialakítása. Sokszor elhangzik a mondat: ,,Semmire nincs időm!” Tényleg nincs, vagy csak rosszul osztjuk be, avagy nem is osztjuk be?
Bennünk felnőttekben is ez rossz érzéseket, sikertelenséget, kudarcot okoz. Talán felnőttként már magunkon is megtapasztaltuk, hogy ha előre kialakítjuk napi, heti teendőinket, sokkal egyszerűbben tudjuk tartani magunkat céljaink eléréséhez, kiszámíthatóbbá válik az életünk.
A gyermeknél is így működik, csak ő még nem tudja saját idejét, erejét, energiáit beosztani, ezért mi, szülők vagyunk a felelősek. A szabályok, keretek kiszámíthatóbbá teszik életünket, nyugalmat, biztonságot teremtenek számunkra, ezáltal derűsebbé, kiegyensúlyozottabbá válunk. A napi rutin kialakítása már csecsemőkorban fontos, és ezek betartása napi szinten ajánlott. Ezzel hozzásegítjük a gyermekeket a belső bioritmus kialakulásához. A ritmikus, napszakokhoz, évszakokhoz kötött állandó ismétlődések aztán elősegítik az időbeli tájékozódás kialakulását, amely megalapozza az iskolai tantárgyak (történelem, földrajz, matematika) elsajátításához szükséges alapkészségek kialakulását.
Válaszom tehát igen, fontos a napi rutin kialakítása, a napi tevékenységek időpontokhoz kötése. Persze ezektől egy-egy esetben –ünnepek, különleges alkalmak, nyaralás- el lehet térni, azonban a hétköznapok könnyebb, derűs megélése érdekében fontos a tennivalók beosztása, a napirend kialakítása.
Moldvainé B. Anett tanító, gyógypedagógus
,,Kisfiam három és fél éves, és még éjszaka nem szobatiszta. Aggódok, hogy valami nincs rendben, forduljak-e orvoshoz vagy pszichológushoz ezügyben?"
Kedves Szülő!
A gyerekek 1,5-2 éves korukra válnak képessé arra, hogy záróizmaikat akaratlagosan használják, így 2 éves korra a gyerekek 90%-a képes nappal visszatartani a vizeletet. Az éjszakai ágytisztaság azonban csak a gyerekek 80%-nál alakul ki 3-4 éves korra. Így nem meglepő, ha csemeténk 3,5 évesen éjszaka még nem ágy tiszta. Bepisilésről (enurézisről) a klinikai pszichológiában akkor beszélünk, ha a gyermek 5 évet betöltötte, és hetente kétszer bepisil. Az iskolába lépő gyermekek 10%-nál még fennáll ez a tünet. Azonban fontos megkülönböztetnünk azt, hogy volt-e már megszerzett és 6 hónapon át megtartott ágytisztaság. Ugyanis, ha volt, akkor másodlagos enuréisről van szó és a tünet hátterében pszichés okok is állhatnak. De minden esetben fontos az orvosi kivizsgálás. Ez azért elkerülhetetlen, mert így könnyen ki kell zárni az organikus okokat (vese és húgyvezeték akut és krónikus problémáit, allergiát, cukorbetegséget stb.) vagy egyszerűen az idegrendszer éretlenségét, kisebb hólyagkapacitást. Az orvosi kivizsgálás után következhet a pszichés kivizsgálás és támogatás.
Ha éjszaka megtörtént a baleset, akkor semmi képen se szidjuk, vagy büntessük meg a gyermeket. A gyermek nem szándékosan tette, számára már épp elég szégyenteljes a helyzet. Iskolás korban különösen érdemes pszichológushoz fordulni, mert ezek a gyerekek nem mernek a barátaiknál aludni, nem tudnak elmenni osztálykirándulásra. A bepisilés egy családi titok, amivel együtt kell élnie és az önbizalmára negatívan hat. Nem javasolt a gyermek éjszakai ébresztgetése sem, mert így azt tanulja meg a gyerek, hogy félálomban is nyugodtan elengedheti a záróizmokat. Hiszen nem a pisilés ingerére ébredt fel, hanem arra, hogy szülei keltegetik. Ez a technika sajnos csak elodázza a szobatisztaság kialakulását. Sokkal hatékonyabb az „alarm”-módszer, amely egy olyan eszköz, ami érzékeli, ha folyadék ér hozzá. Azonnal jelez, a gyermek így a folyamat közben kel fel. Szépen lassan így megtanulja a szervezete, hogy mikor kell felébrednie. A jutalmazáson alapuló módszer kidolgozásában és a pszichés okok feltárásában, a támogatásban tud segítséget nyújtani a pszichológus. Jó, ha a gyermek maga jelöli egy táblázatba azokat a napokat, amikor sikerült tisztán ébrednie.
Dezsőné Hetzer Flóra, tanácsadó szakpszichológus
,,Még csak tervezem, hogy egy problémával az 5 éves kislányommal kapcsolatban időpontot kérek egy gyerekpszichológustól. Szeretném tudni, hogy mire számíthatok, hogyan zajlik egy gyerek terápia?"
Kedves Szülő!
Első alkalommal általában a szülőkkel vagy csak az egyik szülővel beszél a pszichológus. Fontos, hogy mindkét fél (szülő) tudjon a megkeresésről a kisgyermekkel kapcsolatban. Ilyenkor alapvetően a felmerülő probléma van a fókuszban. Informatív, hogy a szülő hogyan fogalmaz, mit tart fontosnak, hogyan látja a gyermekét.
Célzott kérdések mentén halad a beszélgetés, majd a gyermek születésével, fejlődésével kapcsolatos történések is átbeszélésre kerülnek. Néhány alkalommal ez a problémára fókuszált beszélgetés is elég ahhoz, hogy a szülő támpontokat, segítséget, tanácsot kapjon egy-egy problémás, elakadt nevelési helyzetben. Az első alkalom után a szülő és a pszichológus eldönti, hogyan folytatódjék tovább a terápiás munka. Ezután már a gyermekkel érkezik a második alkalomra a szülő. Pár alkalmas „ismerkedési” fázis következik, ahol életkortól függően játék, és beszélgetés van a középpontban. Ilyenkor kerülhet sor néhány gyermekpszichológiai teszt felvételére, amely a gyerek érzelmeiről, családjáról, szociális világáról nyújt mélyebb információt. A szülővel, szülőkkel ezután is találkozik a pszichológus szülőkonzultáció keretében, megosztja a tapasztalatait, visszajelez a gyerekkel kapcsolatban. És hogy mit mondjunk a gyereknek? Érdemes mindenről úgy kommunikálni, hogy a pszichológus a családnak segít, hiszen valójában is a terápia keretei között próbál a pszichológus és a szülő megoldást találni a felmerülő problémákra.
Dezsőné Hetzer Flóra, tanácsadó szakpszichológus
,,A kislányom az éjszaka közepén felébred, és hangosan sír. Igyekszem megnyugtatni, de ő torka szakadtából üvölt, látszólag nem reagál semmire. Néha beszél, a szeme nyitva, máskor csukott szemmel sír. Visszafektetni nem lehet, sem megnyugtatni. Egy idő után abbahagyja és alszik tovább. Mi az oka ennek az ijesztő jelenségnek és mit tehetünk ellene?"
Kedves Szülő!
A pavor nocturnus (éjszakai felriadás) az alvás-ébrenlét zavara. Az oka az, hogy a kisgyerek a mélyalvásból vagy a mélyalvást követő felszínes alvási szakaszba érve felriad, de mivel nagyon fáradt, ezért nem ébred fel teljesen, hanem álmában sír vagy beszél. Néha úgy tűnik, ébren is van ilyenkor, mert ha a szülő szeretné megnyugtatni még hangosabban sír. Valójában azonban ezek csak ösztönös reakciók, amiknek nincs tudatában és reggel nem emlékszik rá mi történt, sem arra, hogy ő ébren volt. 1-3 éves kor között gyakran nagy éjszakai hiszti formájában jelentkezik a pavor nocturnus, óvodáskorban pedig inkább az ágyban való felüléssel jár, a gyerek mereven néz maga elé, összefüggéstelenül beszél, kiabál vagy sír.
A szülők gyakran megijednek, hogy talán valamilyen komolyabb baja van a gyereknek és emiatt viselkedik így, hiszen a tünetek gyakran epilepsziára emlékeztetnek. A pavor jellegzetessége, hogy leggyakrabban a lefekvést követő 3-4 órában fordul elő és egy éjszaka csak egyszer. Ha egy éjszaka többször is előfordul vagy pedig nem a lefekvést követő 3-4 órában, hanem pl. hajnalban jelentkezik, illetve, ha heti 3-nál többször fordul elő, akkor érdemes orvoshoz fordulni és alváslaboros kivizsgálást kérni, mert pl. éjszakai légzéskimaradás, vagy más probléma állhat a háttérben. A pavor nocturnus pontos okát nem ismerjük, valószínűleg genetikai és idegrendszeri fejlődési okok állhatnak a háttérben. Amit tehetünk, hogy a gyermek mellett maradunk, nehogy kárt tegyen magában, vagy leessen az ágyról, majd pedig a roham múltán betakargatjuk, megszeretgetjük. Általában legkésőbb 7-8 éves korra teljesen elmúlik, legtöbb esetben csak 1-1 alkalommal és átmenetileg jelentkezik, leggyakrabban 2-5 éves korban.
Dezsőné Hetzer Flóra, tanácsadó szakpszichológus
„Párommal babát várunk, de néha elbizonytalanodunk, mert a környezetünkben nagyon sok elkeseredett szülőt látunk. Az okos, ügyes, szép gyerekek nem fogadnak szót, sok a gond velük, a szülők pedig sokat vitatkoznak a gyerekek miatt. Szeretnénk tanácsot kérni, hogyan készüljünk fel a szülői szerepre? Nem szeretnénk, ha hasonló gondjaink lennének! Egy ifjú pár”
Kedves Ifjú Pár!
Nagyon jó volt olvasni levelüket, mert a megelőzés mindig könnyebb, mint a problémák kezelése. Nagyszerű dolog, hogy ilyen tudatosan készülnek a családalapításra! Tapasztalataim szerint először a szülőknek kell kialakítaniuk a neveléshez való viszonyukat.
Nagyon fontos, hogy a kezdetektől azonos elveket valljanak a szülők, együtt gondolkodjanak a nevelésről! Már a 20. terhességi héttől elkezdhetik kialakítani a baba és a harmonikus külső környezet kapcsolatát. Esténként közel egy órát foglalkozhatnak a pocaklakóval. Naponta ugyanabban az időben foglalkozhatnak vele közösen. Először énekelhetnek neki. Nem baj, ha hamis apa vagy anya hangja, mert a babának szóló dallam erősíti a szeretet, a kötődés érzését, sőt, segíti a nyelvi, fizikai és szociális kötődést, stimulálja az agysejteket és az idegpályákat. Ekkor a szülők már ismerkedhetnek a simogatókkal, ölbéli mondókákkal, altatódalokkal, mondókákkal. Jó hatással van a magzatra, ha a természet hangjait hallgatják vagy komolyzenét. Közben könnyedén megmasszírozhatja magzatát fejétől a lábáig ujjbegyével. Hasznos, ha napi 15 -20 percet tölt az édesanya hintaszékben, előre – hátra, jobbra – balra mozogva.
Ezzel kezdhetik tudatos szülővé válásukat és a gyermekbarát napirendjünk kialakítását. Át kell szervezni az esti programokat, ezzel felkészülnek az új élethelyzetre. A babának napirendre van szüksége az egészséges fejlődéshez. A nappalok és éjszakák rendjét, a hozzájuk tartozó tevékenységek egymás utániságát fokozatosan meg kell tanulnia. Gondolnák, hogy ezzel már az iskolai tanulmányok sikerességét készítik elő? Ekkor alapozzák meg például az időben való tájékozódás képességét. Erősítik az együtt töltött minőségi idő iránti igényének kialakulását, lehetőséget adnak a figyelem alapját adó észlelés tréningjére. Tanácsos előre eltervezni, mikor lesz az esti fürdetés, vacsora, mese és éneklés. A nyugodt, pihentető alváshoz tanácsos este nyolc óráig elvégezni az esti gyermek körüli teendőket. A kicsinek nagyon fontos, hogy a kialakított rend ne boruljon fel.
A gyermekvállalás, a lelkiismeretes nevelés a szülők életét teljesen megváltoztatja. Nagyon könnyű ennek az időszaknak a szépségeit megélni, ha készülünk rá.
Söpteiné Tánczos Ágnes, óvónő-gyógypedagógus
„Nem értem mi van ezzel a gyerekkel! Okos, jó képességű, a suliban mégis mindig baj van vele… F. Olívia”
Kedves Olívia!
Igen, Ő is azok közé a gyerekek közé tartozik, akik idegrendszeri éretlenségük miatt nem képesek figyelni a szó hagyományos értelmében, teljesítményük pedig nem tükrözi képességüket. Ahhoz, hogy figyelni tudjanak a velük foglalkozó felnőttekre, különleges testhelyzetekben ülnek. Gyakran hintáznak a széken, ráfekszenek az asztalra, halkan, óvatosan, vagy nagy zajt csapva zörögnek a ceruzájukkal, folyamatosan babrálnak valamivel, az ő felszerelésük esik le mindig. Hárítják a szemkontaktust.
A pedagógusok, szülők számára zavaró testhelyzetek a gyermek számára az egyetlen megoldást nyújtják ahhoz, hogy viszonylag kevés összeütközéssel kibírják a 45 perces tanórákat. Ezeknél a gyerekeknél a fejlődés korai időszakában hiba történt. Vagy a primitív reflexek nem épültek be magasabb mozgásmintákba, vagy egyensúlyuk gyenge, előfordulhat, hogy a gravitáció legyőzése nagyon nagy kihívás számukra. Könnyen elfáradnak, elterelődik a figyelmük. Nem tehetnek róla, hiszen nem rajtuk múlott, hogy rohamosan születtek, vagy a köldökzsinórjuk a nyakukra tekeredett, vagy oxigénhiányos állapotba kerültek. Esetleg túlféltő neveléssel nem engedték őket a játszótéren, szabadon mozogni. Nem csúszhattak, mászhattak a földön a nekik szükséges ideig. Esetleg kimaradt vagy felcserélődött a kúszás vagy a mászás, vagy erőltették az ülést, két lábra állást. Keveset hintáztak, nem bukfenceztek.
Sajnos még kevesen tudják, hogy a fent említett problémákat azonnali mozgásterápiával orvosolni lehet. Szakszolgálatunknál az Alapozó terápiát és a TSMT-t (Tervezett Szenzo Motoros Tréning) tudjuk biztosítani Önöknek.
Söpteiné Tánczos Ágnes, óvónő, TSMT alkalmazására felkészített gyógypedagógus
„Gyermekem nagycsoportos óvodás, idegrendszeri éretlenséget állapítottak meg nála, mit jelent ez?”
Kedves Szülő!
Amikor megszületik a gyermek, az első években, mozgása útján reagál a környezet ingereire, a mozgásfejlődési mérföldkövek megjelenése visszajelzést nyújt fejlődéséről. Ideális, ha lépésről – lépésre végighalad ezeken a lépcsőfokokon, mint fejemelés, forgás, kúszás, négykézlábra állás, mászás, ülés, majd önálló járás. Ha a mozgásfejlődés normál ütemben zajlik, megfelelő mennyiségben és minőségben gyakorlódnak a gyermek által, az idegrendszer jól szervezetté válik.
A további mozgásos tapasztalatszerzés során ügyesedik, mozgása összehangolt, s erre a stabil alapra épülhetnek az iskolába lépéshez szükséges készségek, mint testközépvonal átlépés, téri tájékozódás, a végtagok egymástól független mozgatása, helyes ceruzafogás, dominancia. Előfordulhat, hogy környezeti hatások, betegség vagy a mozgásfejlődésben történő eltérés miatt az alap nem válik biztossá, ekkor a magasabb funkciók sem tudnak kialakulni, készség szintjén megerősödni, az idegrendszer működésében éretlenséget tapasztalunk.
Az idegrendszeri éretlenség hátterében meghúzódó okok meghatározása után, kisebb életkortól a TSMT, 5 éves kortól az Alapozó mozgásterápia hatékonyan segíti az idegrendszer érését.
Marton- Szőnyi Melinda, gyógypedagógus
„Mi az a Játék hangtálakkal foglalkozás? Tényleg van fejlesztő hatása? Javasolná szorongó kislányomnak? – Á. Imola”
Kedves Imola!
A hangtálak, más néven éneklő tálak egyre ismertebbek. Jótékony hatásukat felismerve fokozatosan fordultak feléjük a gyerekekkel foglalkozó szakemberek.
A gyerekek figyelme könnyen felkelthető és tartható, terelhető ezekkel a különleges eszközökkel. A foglalkozásokon kézbe vehetik, megszólaltathatják őket. Ismerkednek az alakjukkal, színükkel, anyagukkal, hangjukkal. Már az ismerkedés alatt több érzékszervet megszólítunk. Szociális kompetenciáik erősödnek, mert a tálak megszólaltatása szabályokhoz kötött. Figyelni kell az ütő szabályos fogására, az ütés erősségére, módjára. Figyelni kell a társakra a közös játék folyamán. A tálak hangjai pedig fejlesztik a hallást, a harmónia iránti fogékonyságot, a kreativitást, oldják a szorongást. Célzott játékokkal fejlesztik a testismeretet, a térérzékelést, a koncentrációs képességet. Erősítik a mesetudatot és a fantáziát. Új játékok, szabályok kialakítására inspirálják a gyerekeket.
A Játék hangtálakkal foglalkozás módszertanát akkreditált pedagógus továbbképzésen tanulják a foglalkozás vezetői. Kizárólag Peter Hess által kifejlesztett és hitelesített hangtálakat használhatnak a foglalkozásokon.
Söpteiné Tánczos Ágnes, óvónő – gyógypedagógus, Peter Hess hangmasszőr, Játék hangtálakkal foglalkozásvezető
„Gyermekem második osztályos és még mindig pöszén beszél. A tanítónő is jelezte, hogy írásában is összecseréli a betűket. Óvodában foglalkozott vele logopédus, de a sok hiányzás miatt kevés logopédiai foglalkozáson vett részt. - D. Beáta”
Kedves Beáta!
Ha egy gyermek artikulációs hibákkal küzd és így kerül be az iskolába, felmerülhet a diszlexia-veszélyeztetettség. Ugyanis az olvasás-írás elsajátítása nehézséget jelent a gyermeknek. Ha egy hangot cserél egy másik hanggal, esetleg másképp hallja, akkor ez mind nehezíti a betűtanulási folyamatot.
Nem csak az olvasásban, hanem az írásban is komoly hibákat követhet el. Az olvasása nehezen lesz érthető a környezetében lévők- és saját maga számára. Így az olvasott szöveg megértése is nehezített neki. Írásban szintén előfordulhatnak betűkihagyások, szótagkihagyások, betűk sorrendjének felcserélése, betűtévesztések, ékezethibák. Ha a hallási megkülönböztető képessége is nehezített, akkor ez együtt jár azzal, hogy hallás után is hibásan hallja a hangot, hibásan ejti, és ezért felcseréli írásban a betűket.
Mindenképp javasolt egy intenzív logopédiai terápia, ahol a logopédus szakember segít a gyermeknek ezeket a problémákat orvosolni. Fontos a szülőkkel való szoros együttműködés, a napi otthoni gyakorlás a logopédus útmutatása szerint.
Döbrösi Zoltánné, gyógypedagógus, logopédus
„Kisfiam 3 éves, mozgásfejlődésében kimaradt a kúszás, mászás. Sok helyen azt hallom, hogy emiatt tanulási problémái lehetnek később! Mit tehetek, hogy ezt elkerüljük?”
Kedves Szülő!
A kúszás és a mászás során összehangolódik a négy végtag mozgása, egy időben, de mást csinál a jobb és a bal oldali kéz és láb, ez az első keresztezett mozgásforma, mely segíti a két agyfélteke együttműködését.
. Nemcsak a koordinált mozgás tökélesedik, a két szem munkája összehangolódik, a szemizmok gyakorolják a fókuszváltást közelre, s távolra, gondoljunk csak bele, ez később a füzet és a tábla közötti távolságot is jelentheti. Kialakul a tárgyállandóság, a gyermek megérti, hogy bármely távolságból nézve, sem változik a dolgok mérete, formája. Biztosabb lesz az egyensúlya, erősödik a törzs, a váll és a kar, ami később a finommozgások, a ceruzahasználat, az írásmozgások alapjául szolgál. Mindkét mozgásforma segít abban, hogy a két szembe, és fülbe érkező ingereket, valamint a test jobb és baloldalról érkező tapintásos és mozgásos érzékleteket egységes információként kezelje az agy. Azért is fontos, mert a nyelvi képességek fejlődéséhez, a beszédhez, később az olvasáshoz, mindkét agyféltekének a megfelelő fejlettsége szükséges.
Nagyobb korban, nagycsoportos óvódás gyermekkel gyakorolhatjuk a keresztmozgásokat, úgy, hogy pl. jobb kézzel megérinti a bal oldali testrészeit, majd fordítva. Cél, hogy a gyermek idővel képes legyen az ellentétes oldali kéz és láb egyidejű mozgatására.
Marton- Szőnyi Melinda, gyógypedagógus
„Gyermekem a hétköznapi beszélgetések során nehezen fejezi ki magát, keresgéli a szavakat, sok az „izééé”… kifejezés. A már megismert szavakat sem mondja jól. Amikor mesélek neki nem figyel, nem érdekli. A versek megtanulása is nehézséget jelent. - K. Enikő”
Kedves Enikő!
Kedves Anyuka! Ha gyermekének ép a hallása és ilyen tüneteket tapasztal, beszédészlelési és beszédértési nehézség állhat a háttérben. Ez az iskolában tanulási nehézségekhez vezet. Az életkornak megfelelő beszédészlelési és beszédmegértési teljesítmény az olvasás elsajátításának, a tanulásnak az alapja. Ennek a területnek a fejlesztése szülői segítséggel oldható meg a legjobban. Természetesen ennek játékos fejlesztésnek kell lennie, amely leginkább a család mindennapjaiban valósul meg leghatékonyabban.
Beszédészlelést fejlesztő gyakorlatok: ismert és kevésbé ismert szavak ismétlése, értelmetlen hangsorok után mondása, egy-, majd egyre több szótagból álló szavak ismétlése, főfogalom szerinti szógyűjtések, szólánc alkotása, egy bizonyos hang keresése szavakban, hangok időtartamának megkülönböztetése /hosszú-rövid mghg. és mshg./, hangok zöngésségének megállapítása, szavak szótagolása, szótagolva beszélés egymással, hangokból szóalkotás.
Beszédértés fejlesztése: Beszélgetés a gyereket érdeklő témáról spontán helyzetben. Kérdésekre válaszadás. Egy történet felolvasása után beszélgetés róla. Szavak jelentésének megbeszélése, ezzel kapcsolatban szógyűjtések: pl. ellentétpárok, rokonértelmű, azonos fogalomkörbe tartozó szavak gyűjtése. Egy elkezdett mese befejezése.
Döbrösi Zoltánné, gyógypedagógus, logopédus
„Gyermekem 2 hónapos, nem szeret hason feküdni. Hogyan segíthetek neki, hogy megkedvelje ezt a testhelyzetet?”
Kedves Enikő!
Kedves Anyuka! Ha gyermekének ép a hallása és ilyen tüneteket tapasztal, beszédészlelési és beszédértési nehézség állhat a háttérben. Ez az iskolában tanulási nehézségekhez vezet. Az életkornak megfelelő beszédészlelési és beszédmegértési teljesítmény az olvasás elsajátításának, a tanulásnak az alapja. Ennek a területnek a fejlesztése szülői segítséggel oldható meg a legjobban. Természetesen ennek játékos fejlesztésnek kell lennie, amely leginkább a család mindennapjaiban valósul meg leghatékonyabban.
Néhány praktikus tanácsot szeretnék adni Önnek kisgyermeke beszédtanításához:
- közel hajolunk a hason fekvő babánkhoz, teremtsünk szemkontaktust, beszéljünk hozzá, mosolyogjunk rá
- tehetünk elé tükröt, ezzel segítve a fej emelését
- feküdjünk a hátunkra, térdben felhúzott lábszárunkra fektessük, hintáztassuk, ringassuk
- fektessük a mellkasunkra, legyen közel az arcunkhoz, kezével elérhessen minket
- fektessük nagylabdára hason, és finoman ringassuk, rugóztassuk.
Marton- Szőnyi Melinda, gyógypedagógus
„Hogyan tudok gyermekemnek segíteni? Ha ceruzát lát visítva menekül. Ha bármit papírra vet felismerhetetlen. Rajza az ovis faliújságon? Soha nincs ott, mindig csak a többi gyermekét látom! - H. Marietta”
Kedves Marietta!
Sok édesanya küzd gyermekével hasonló problémával. Fontos, hogy először a gyermek mozgásfejlettsége legyen rendben. Ha itt hiányosságot fedez fel, mozgásterápia javasolt. Ezután kerül sor a kisebb motoros képességek fejlesztésére. Ha egy kisgyermek megtapasztalja, hogy mennyi mindenre képes használni a kezét és mennyi mindent tud alkotni – vagyis megkedvelte a kezével való manipulációt – akkor a rajzoláshoz is hamarabb kedvet kap. A finommotoros képességek fejlesztése különböző játékos feladatokkal történik, természetesen ceruza nélkül. Napi szinten 15 perces foglalkozással siker érhető el!
Néhány ötlet: vonjuk be a gyereket egyszerűbb házimunkába pl. teregetés, tésztagyúrás, gyurmázzunk, hajtogassunk papírból különböző figurákat, fűzzünk gyöngyöt, készítsünk termésekből állatfigurákat pl. gesztenyéből, makkból, fessünk ujjal, mozgassuk ujjainkat mondókára…stb.
Döbrösi Zoltánné, gyógypedagógus, logopédus
„Mit kell tennem, ha még bizonytalan vagyok a szeptemberi iskolakezdés miatt? A kisfiam, Zolika ötéves. Nagyon mozgékony, nehezen ül meg egyhelyben. Figyelmét nehéz lekötni. Szívesen hallgat esti mesét, de rajzolni nem tudom rávenni. - Aggódó édesanya"
Kedves Édesanya!
„A gyermeke abban az évben válik tankötelessé, vagyis abban az évben mehet szeptember elsején iskolába, amikor betölti a 6. életévét augusztus 31-ig. A tankötelezettség megkezdésének új szabályai azt a célt szolgálják, hogy csak akkor maradjanak a kicsik az óvodában még egy évig, ha az előnyösebb a számukra, mint az iskolakezdés. Amikor kisfia hatéves lesz, várja majd az iskola, a játékos tanulás!
A járási szakértői bizottságunkban a 15/2013 (II.26) EMMI rendelet értelmében már nem kezdeményezhető iskolakészültség megállapítására vizsgálat! A szülők kérelmére még egy év óvodában maradásról 2020.01.01-től az Oktatási Hivatal dönt. Az ehhez szükséges kérelmet 2022 01.01—01.18.-ig lehet le-, és feltölteni az Oktatási Hivatal honlapján (elektronikus űrlap, ügyfélkapu használat). A kérelemben megfogalmazhatja az okot, a körülményt, mely indokolttá teszi az iskolakezdés halasztását.
Az Oktatási Hivatal az eljárásban felkérheti járási szakértői bizottságunkat. A kirendelt szakértőnk megvizsgálja a gyermeket. Írásban továbbítjuk az Oktatási Hivatal számára az eredményeket. A szülőt erről tájékoztatjuk. A beérkezett adatok után az Oktatási Hivatal dönt a kérdésben, amit írásban megküld a szülők számára.
A jogszabályi rendelkezés szerint, ha a gyermek 5-6 év közötti életkorú és jelentős fejlődésbeli elmaradást tapasztalnak a szülők, vagy az óvodapedagógusok - a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség (BTMN), illetve a sajátos nevelési igény (SNI) megállapítására, vagy kizárására végezhetünk szakértői vizsgálatot. Minden év januárjáig elvégezhető a komplex állapotmegismerésre irányuló (BTMN, SNI) diagnosztika. Ilyenkor a szakértői véleményben rendelkezni kell a tankötelezettség megkezdéséről, vagy az óvodában maradásról.
Pedagógiai Szakszolgálatuk az óvodákban szeptemberben logopédiai, gyógypedagógiai szűréseket végez. Szakembereink segítenek a szükséges képességfejlesztések tervezéséhez, helyi ellátásához. Kérem, ha Zolika szűrését elvégezték, konzultáljon a szűrő kollégáinkkal! Ha további konzultációra van szüksége, keresse fel szakszolgálatunkat, hogy a döntésben megerősíthessük.
Szilágyi Imréné tanácsadó szakpszichológus, tagintézmény-vezető
„Mióta van Kőszegen pedagógiai szakszolgálat? Korábban nem hallottam erről. Ha előbb megtudtam volna, hogy gyermekem problémájával felkereshetem Önöket, már régen megtettem volna! - Egy tanulási nehézséggel küzdő gyermek édesanyja"
Kedves Édesanya!
2005 szeptembere óta van Kőszegen pedagógiai szakszolgálat a városban és a Kőszegi járás 21 településén élő, nevelkedő gyermekek számára. Kezdetben csak logopédiai ellátást és nevelési tanácsadást biztosítottunk. 2013 szeptemberétől a Vas Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Kőszegi Tagintézményeként működünk és sokrétű, sokszínű szakmai szolgáltatásokat nyújtunk. Tájékoztatásul, íme, szakellátásaink:
- A járási szakértői bizottsági tevékenységet Kőszegen a Sigray Jakab utca 3-ban, szakszolgálatunkban végezzük el.
- A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozást telephelyünkön a Kőszeg, Kiss János utca 31-ben látjuk el.
- A nevelési tanácsadást a gyermekek intézményeiben és szakszolgálatunkban ambulánsan is biztosítjuk.
- A logopédiai ellátást, a gyermekek intézményeiben és szakszolgálatunkban ambulánsan is biztosítjuk.
- A gyógytestnevelést óraadóink az iskolák tornatermében, az uszodában végzik.
Szakszolgálatunkban a gyermekek egyenlő eséllyel jutnak életkoruknak és speciális szükségleteiknek megfelelő szakellátásokhoz, fejlesztésekhez, tanácsadáshoz s mindezt szakmailag magas színvonalon, korszerű eszközökkel, gyermekbarát környezetben. Ha a gyermeke például nehezen illeszkedik be a közösségbe, figyelme elkalandozik, viselkedése, magatartása problémás, esetleg tantárgyi kudarc, sikertelenség, avagy motiválatlanság jellemzi keresse fel szakszolgálatunkat!
Tagintézményünk elérhető telefonon, e-mailben, levélben, és személyesen a megbeszélt időpontban a nyitva tartás ideje alatt. Szolgáltatásaink, ellátásaink, fejlesztéseink ingyenesek! Fontosnak tartjuk a szakmai protokollunk, a házirendünk, a járványügyi eljárásrendük betartását, betartatását! Ehhez kérjük minden szülő együttműködését!
Például a szakmai protokollunk szerint a járási szakértői bizottsági vizsgálatok megkezdéséhez szükséges a vizsgálatkérő űrlap és az ötéves kori orvosi adatlap kitöltése, elküldése. Jó, ha a pedagógiai jellemzés az űrlapon részletes, pontosan megfogalmazza a tanulási gondok milyenségét, gyakoriságát. A vizsgálat indítható hivatalból, a szülők kérésére, valamint a szülők egyetértésével az oktatási - nevelési intézmények javaslatára. Igény esetén alap- és kiegészítő vizsgálatokat végzünk. A szakértői vizsgálat időpontját a bizottságunk határozza meg és küldi meg a szülőknek. A szakértői vizsgálaton mindkét szülő jelenléte szükséges, amit felülírhat a járványügyi helyzet adata szabályozás.
Jól képzett szakembereink készségesen állnak az Önök és az intézmények rendelkezésére a különböző szakfeladatok során. Problémáikkal, kérdéseikkel forduljanak hozzánk bizalommal!
Szilágyi Imréné tanácsadó szakpszichológus, tagintézmény-vezető
„Kislányom négy és fél éves, s nem beszél tisztán. Beszéd közben a nyelve kicsúszik a fogai közé. Sajnos a cumiról még nem sikerült lemondania, nem tud elaludni nélküle. Lehet, hogy a cumizás is szerepet játszik a beszédhibáiban? Köszönöm válaszát! - T. Júlia”
Kedves Júlia!
A sokáig fennmaradó cumizás, ujjszopás bizony nagy károkat, összetett problémát tud okozni. Ezek a helytelen orális szokások a nyelvet rendellenes helyzetben tartják, így megakadályozzák a fogsorok záródását. Harapási és fogazati eltéréseket idézhetnek elő.
A sokáig cumizó gyermekeknél gyakorta fennmarad a nyelvlökéses nyelés. Ez a nyelés kb. négy és fél éves korig még élettani sajátosság, azonban ötéves kor után, a vegyes fogazat kialakulása után már kórosnak tekinthető. A nyelvlökéses nyelő gyermekeknek többnyire nyitva van a szájuk, szájon át lélegeznek. A nyelvük kicsúszik a fogaik közé beszéd közben is. A cumizás gyengíti a száj körüli izmokat, ami renyhe artikulációt eredményez. A nyelvlökéses nyelés talaján beszédhibák jönnek létre. A gyermek elsősorban az s, zs, cs, sz, z, c és t, d, n, l hangoknál kidugja a nyelvét, ezért ezek torzulnak.
Azt javaslom, mielőbb próbálja meg leszoktatni gyermekét a cumiról. A myofunkcionális trénerek is segíthetnek a cumizás leküzdésében, továbbá a helyes nyelvpozíció kialakításában. Ezeket a trénereket éjszaka kell hordani, a fogszabályozó szakorvos választja ki és írja fel a megfelelőt. Amíg a cumizás a kislányánál fennáll, nincs értelme a logopédiai terápiának. A legfontosabb most a helytelen orális szokás elhagyása. Az ötéves kori logopédiai szűrésen majd az óvoda logopédusa megvizsgálja gyermeke artikulációját, s megbeszélik a szükséges logopédiai kezelés módját.
Kurdi Marietta logopédus