Szülői kérdések

Szakértőink válaszolnak ...

"Kislányom három éves. Körülbelül egy hónapja elkezdett dadogni."

„Kisfiam két és fél éves, és még nem beszél. Aggódom. Mit tegyek?”

„Magányos vagyok. Nincsenek igazi barátaim. Mi a baj velem?”


 

„Kislányom három éves. Körülbelül egy hónapja elkezdett dadogni. Többször előfordul, hogy a szavakat és a szavak első szótagját megismétli. Látszólag ez őt nem zavarja, de én nagyon nyugtalan vagyok. Nem történt semmi a közelmúltban, ami esetleg ezt – szerintem – kiválthatta volna. Mit tegyek? Forduljak szakemberhez? Köszönöm válaszát: L. Éva”

Kedves Éva!

Két-három éves korban jelentkezhet a gyermekeknél az úgynevezett nem folyamatos beszéd korszaka. Ettől nem kell megijedni. Ezek a megakadások a beszédben sosem görcsösek, a gyerekek többnyire a névelőket (a, az, egy), a szótagokat vagy szavakat ismétlik meg. Előfordul, hogy a szünetek kitöltésére ö-ö-ö hangokat mondogatnak. Ebben az életkorban a gyermekek kommunikációs késztetése, közlési vágya, mondanivalója megnő, azonban nyelvi és artikulációs készültségük még nem tud lépést tartani ezzel. Sokkal több gondolat van a fejükben, mint aminek a nyelvi megformálására, kimondására képesek lennének. Ez okozza a megakadás jelenséget a beszédben.

Ebben az életkorban nem részesítjük még a gyermekeket terápiában, hanem a szülők számára tanácsadást biztosítunk. Megfelelő hozzáállással ez a megakadás el fog múlni.

Fontos azonban a következőkre figyelni a szülőknek, nagyszülőknek:

  • A gyermek ne lássa az Önök esetleges aggodalmát, még arckifejezéseik se árulkodjanak erről.
  • Soha ne ismételtessék meg a gyermekkel az akadozva ejtett mondatokat, Önök se javítsák.
  • Forduljanak a gyermek felé, üljenek mellé, és hallgassák meg türelmesen, nyugodtan. Ne szakítsák félbe a beszélő gyereket, ne siettessék! Ne érezze azt, hogy gyorsan kell beszélnie.
  • Ha a gyermeknek nincs kedve hozzá, ne szerepeltessék őt mások előtt.
  • A gyermek sose legyen ideges, feszült jelenetek szem- és fültanúja!
  • Bábozzanak sokat! Ezzel akár a gyermek esetleges szorongásai is felszínre kerülhetnek.
  • Énekeljenek sokat! Mondjanak együtt verset! Weöres Sándor, Gazdag Erzsi versei zeneiségük miatt különösen ajánlottak.
  • Meséljenek esténként akár saját élményről: Minek örült aznap a kislány?
  • Végezzenek olyan tevékenységet, amiben a kislányuknak sikerélménye van, önbizalmát erősíti.

Kurdi Marietta logopédus

Vissza


„Kisfiam két és fél éves, és még nem beszél. Úgy tűnik, azt többnyire érti, amit mondunk neki, de ő csak néhány szót illetve annak is csak a kezdő szótagját mondja. Van a baráti körünkben egy két hónappal idősebb kislány, aki már hosszú mondatokban, folyamatosan beszél. Aggódom a kisfiam miatt. Mit tegyek?” - S. Anna

Kedves Anna!

Az anyanyelv elsajátítása terén nagy egyéni különbségek mutatkoznak a gyermekek között. A lányok általában előbbre járnak a nyelvfejlődésben, mint a fiúk, hormonális okok miatt. Emellett számos más tényező is befolyásolhatja a nyelv elsajátításának folyamatát. Az elmondottak alapján kisfiánál nyelvi késés valószínűsíthető. Kétéves korban legalább ötven szó használatát elvártnak tartják a szakemberek. Pozitív jel viszont, hogy a beszédet érti a kisfia, s az első szavai, szókezdeményei is megjelentek.

Azt javaslom, hogy keressen fel egy logopédust a Pedagógiai Szakszolgálatban, aki segít Önnek. Elsőként megbeszélik a beszédfejlődés szempontjából fontos tényezőket, történéseket. Majd szükség szerint beszédfejlesztésben részesíti gyermekét. Kiegészítő terápiaként mozgásfejlesztési lehetőséget is tudnak kínálni, amely jótékony hatással bír a beszédfejlődésre. Amikor gyermeke elkezdi az óvodát, az óvoda logopédusa is fel fogja mérni az Ön által kitöltött kérdőív segítségével, s nyelvi késés terápiájában részesíti. A korai szakaszban nyújtott segítséggel a megkésettség, elmaradás jelentős mértékben vagy akár teljesen behozható.

Néhány praktikus tanácsot szeretnék adni Önnek kisgyermeke beszédtanításához:

  • Lehetőleg minden tevékenységet (étkezés, öltözés, játék, séta…) kísérjenek beszéddel!
  • A gyermek lássa a hozzá beszélő száját, forduljanak szembe vele!
  • Lassan, tisztán, érthetően, egyszerű szerkezetű mondatokban beszéljenek hozzá!
  • Figyeljék a gyermek megnyilatkozásait, s arra mindig beszéddel reagáljanak!
  • Énekeljenek sokat neki, mert ez olyan, mintha lassítanák számára a beszédet! Ilyenkor a hangképzést is jobban meg tudja figyelni a kisgyermek, mert az artikulációnk erőteljesebb.
  • Mondókázzanak sokat, akár mozgással is összekötve!
  • Bábozzanak! A háttérzajt (tv, zene) lehetőleg kerüljék!
  • Ne nézze a mesecsatornákat, mert a szinkronizált mesefilmek - amelyben máshogy mozog a szereplők szája, mint amit hall – összezavarják!
  • Egyszerű képeskönyvekből meséljenek most még neki, mert az a szótanuláshoz éppen ideális!

Kurdi Marietta logopédus

Vissza


„Magányos vagyok. Nincsen igazi barátom. Ha valakit megismerek, egy idő után úgy érzem, hogy elkerül. Van két lány az osztályban, akikkel néha megvagyunk, beszélgetünk. Máskor meg nélkülem sétálgatnak, sugdolóznak, engem nem hívnak magukkal. Mi a baj velem? - Liza a 16 éves serdülő lány"

Kedves Liza!

„Mi barátnők vagyunk” igénye sokatokban megvan. A Veled azonos korú lányoknál megfigyelhető, hogy nagyon erős kötődések, konfliktusok jellemzik a kapcsolatokat, barátságokat. Amíg gyermekkorodban a barátságotok alapja a közös tevékenység volt, tizenévesként a közös érdeklődés és az értékrend válik fontossá.

A serdülőkori biológiai változásokat érzelmi hullámzás is kíséri. Az énkép jelentős változáson megy keresztül, az önazonosság érzése magasabb szintre jut. Az identitás magába foglal egyfajta döntést, hogy mi az, ami fontos az életben, milyen értékek, szabályok mentén értékelhető saját magad és mások viselkedése.

Nemi különbségek is vannak a barátságokban. A fiúkhoz képest nektek, lányoknak sokkal nagyobb az igényetek arra, hogy bensőséges barátságokat tartsatok fenn. Hevesebben reagáltok a baráti kapcsolataikban kialakuló feszültségekre. Féltékenykedés, versengés, egymás utánzása a jellemző, mivel a legbensőbb titkaitokat osztjátok meg egymással. Az önbizalmatokat pedig növeli, hogy fenn tudjátok-e tartani ezt a barátságot.

Nagy az önállóságra, a függetlenedésre az igényetek, ahogy a szülőkről fokozatosan „leváltok”. Így aztán a kortárskapcsolatokra helyeződig át a hangsúly.

Veled nincs baj! De, ha úgy érzed, hogy szeretnél a baráti kapcsolatodról beszélgetni szakemberrel, - szakszolgálatunkban várunk Téged tanácsadásra, Tini konzultációra. Itt több mindent megtudhatsz magadról és választ kaphatsz kérdéseidre a pszichológustól.

Szilágyi Imréné tanácsadó szakpszichológus, tagintézmény-vezető

Vissza